Állami Foglalkoztatási Szolgálat

Ismertető az ágazati szociális párbeszédről

 

Előzmények

 

A kollektív tárgyalások meghatározó szintje Magyarországon – számos, főként történelmi ok miatt – ma a munkahelyi szint, így az ágazati kollektív szerződések száma alacsony. Az ágazati (alágazati, szakágazati) kollektív szerződések kötésének egyik akadálya, hogy a munkáltatók nem megfelelően szervezettek, kevés munkáltatói érdekképviseleti szervezet jött létre, amelyek egy része elsősorban gazdasági érdekképviselettel foglalkozik. A munkáltatói érdekképviselet iránti igény csak lassan fogalmazódik meg a vállalkozások körében. A folyamatot felgyorsították az Európai Unióhoz történő csatlakozásból adódó elvárások, így a társadalmi párbeszéd területén való felkészülés.

 

Az Országos Munkaügyi Tanács 2001 februárjában döntött az ágazati érdekegyeztetés fejlesztését célzó, "Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése" c. PHARE program indításáról, amelynek közvetlen célja ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) megalakítása volt. Az ÁPB-k az ágazati szintű, kétoldalú – munkaadói érdekképviseletek és szakszervezetek közötti – közvetlen párbeszéd fórumai, amelyek keretet biztosítanak ágazati megállapodások és kollektív szerződések kötéséhez, valamint a szociális partnerek konzultációjához. A program 2004. január 27-én egy nagyszabású záró-konferenciával zárult. Az Európai Bizottság elfogadta, hogy a fő cél, az ágazati párbeszéd bizottságok felállítása, megvalósult. [1] Az Országos Érdekegyeztető Tanács, mint a PHARE-program elindítója és támogatója, 2004. augusztus 13-i ülésén állást foglalt az ágazati párbeszéd intézményeinek fejlesztése mellett.

 

Az ÁPB-k működésének jogi szabályozása és működésének támogatása

 

A társadalmi párbeszéd, az érdekegyeztetés rendszerének továbbfejlesztését megfogalmazta a 1113/2002. (VI. 25.) Kormányhatározat, valamint az érdekegyeztetés megújításáról szóló 2002. július 26-i OÉT megállapodás.

 

Az ÁPB-k felépítését, működését 2004 és 2009 között a "Megállapodás az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrehozataláról és működtetéséről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban" című dokumentum [2] szabályozta, amelyet számos esetben és fórumon vitattak meg a szociális partnerek. A Megállapodás volt az alapja az Országgyűlés által 2006. december 11-én elfogadott (T/1307) az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvénynek. A köztársasági elnök a törvényt 2006. december 28-án megküldte az Alkotmánybíróságnak azzal, hogy vizsgálja meg alkotmányossági szempontból. Alkotmánybíróság 124/2008 (X. 14.) sz. határozatában megállapította, hogy a törvény 33. §-ának a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 53. § (3) bekezdése első mondatát megállapító szövegrésze alkotmányellenes. Az AB-határozat értelmében szükséges törvénymódosítási javaslatot az Országgyűlés 2009. június 22-én elfogadta és megszavazta az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvényt (továbbiakban ÁPB tv.). A törvény hatálybalépésével érvényét vesztette a 2004-es megállapodás. A 2004-es megállapodás alapján létrejött bizottságok 2009. december 31-ig működtek. Az ÁPB tv. Alapján 2010 januárjától újraalakultak az ÁPB-k.

 

A kormány a szociális partnerek függetlenségének tiszteletben tartása mellett biztosítja az ÁPB-k működésének infrastrukturális feltételeit és a tevékenységüket segítő alkalmazottak foglalkoztatását, valamint támogatja az ÁPB-k szakmai programjait.

 

A bizottságok munkáját ÁPB titkárok és a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Felügyeleti, Ellátási és Társadalmi Párbeszéd Főosztályának keretein belül működő Társadalmi Párbeszéd Osztály segítik. Az ÁPB titkár a szociális partnerek által választott munkatárs, aki a munkaügyi kapcsolatok és az adott ágazat területén is jártas, valamint szervezői munka végzésére is alkalmas.

 

A működés feltételei 2007-től a költségvetésen keresztül biztosítottak. Az ÁPBT által jóváhagyott, évente módosított "Az ágazati párbeszéd bizottságok támogatása felhasználásának alapelveiről és módszereiről" (röviden Alapelvek) című dokumentum alapján történik az egyes ÁPB-k támogatása. Az objektív szempontokra építő támogatási alapelveket a bizottságok magukra nézve kötelezőnek ismerik el, mivel annak kialakításában maguk is részt vettek.

 

Ágazati párbeszéd bizottságok

 

Az ágazati párbeszéd bizottság (ÁPB) a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testület. ÁPB hozható létre ágazati, alágazati, szakágazati szinten. Egy ágazatban, alágazatban, szakágazatban egy bizottság jöhet létre. Az ÁPB feladata az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének előmozdítása.

 

Az ÁPB-k tevékenysége

 

Az ÁPB az ágazat helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő kérdésekkel foglalkozik. Az ÁPB keretei között az ÁPB oldalai, illetve az oldalon részt vevő érdekképviseletek egymást tájékoztatják, konzultációt folytatnak, az ÁPB álláspontját, javaslatát összefoglaló nyilatkozatot adnak ki.

 

Az ÁPB-k éves munkaterv alapján programokat is megvalósítanak: szakmai anyagokat, elemzéseket készítenek, konferenciákat, képzéseket, szemináriumokat, tanulmányutakat szerveznek, nemzetközi kapcsolatokat építenek, részt vesznek az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok (EÁSZPB) munkájában, valamint tárgyalásokat folytatnak kollektív szerződések, megállapodások kialakítása céljából.

 

Az ÁPB-k konzultálnak a kormánnyal, illetve annak szerveivel, hogy az ágazati szereplők szempontjai, érdekei megjelenhessenek az országos koncepciókban, tervekben, programokban.

 

ÁPB-k kapcsolódása az európai szintű szociális párbeszédhez

 

Az ágazati párbeszéd bizottságok tevékenységének kiemelt területe az EÁSZPB-k munkájában való részvétel, illetve a bizottságokkal való kapcsolattartás. Az ÁPB-k jelenleg 19 EÁSZPB tevékenységében vesznek részt

 

Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa

 

Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (ÁPBT) a területért felelős miniszter és az ágazati párbeszéd bizottságok munkavállalói, illetve munkáltatói oldalainak képviselőiből álló háromoldalú testület. Feladata, hogy intézményi keretet nyújtson az ÁPB-k működéséhez szükséges koordinációs tevékenység ellátásához. Ennek keretében az ÁPBT, illetve annak oldalai egymást tájékoztatják, véleményt nyilváníthatnak, javaslatot tehetnek, nyilatkozatot adhatnak ki.

 

Az ÁPBT munkáját plenáris ülésen, testületekben, szakbizottságokban (Ügyvivői Testület, Pénzügyi-, Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság, Szakértői Testület) és ad hoc bizottságokban végzi.

 

Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság

 

Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (ÁRMB) az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény [ÁPBtv.] és az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet [ÁPBr.] alapján létrehozott és működő testület.

 

Az ÁRMB hatásköre:

1. Az ÁPBtv. 21. § rendelkezése alapján kérelemre megállapítja:

  • hogy az ágazati párbeszéd bizottságban (ÁPB) történő részvétel tekintetében a munkavállalói, illetve a munkáltatói érdekképviselet megfelel-e az ÁPBtv. 6–8. §-aiban meghatározott részvételi feltételeknek,
  • az ÁPB jogszerű létrejöttének, illetve megszűnésének tényét.
  •  

    2. Az ÁPBtv. 13. § (1) bekezdésének b)–c) pontja szerinti megállapodás hiányában megállapítja, hogy a munkavállalói, illetve a munkáltatói érdekképviselet az ÁPBtv. 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok gyakorlásához kapcsolódóan hány ponttal rendelkezik.

     

    3. Kérelemre megállapítja, hogy a munkavállalói, illetve a munkáltatói érdekképviselet megfelel-e:

  • az ÁPBtv. 12. § (2) bekezdése szerinti ágazati reprezentativitásnak,
  • a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, az ÁPBtv. 17. § (2) bekezdésében meghatározott feltételnek.
  •  

    4. Az ÁPBr. 3. § (2) bekezdés alapján az ÁRMB hivatalból jár el, amennyiben kérelem benyújtására nem került sor:

  • az ÁPB megszűnésének megállapításával összefüggő ügyben, ha tudomására jut, hogy az ÁPBtv. 11. § (1) bekezdésében szereplő valamely feltétel bekövetkezett,
  • az ÁPB tagság megszűnésének megállapításával összefüggő ügyben, ha tudomására jut, hogy az ÁPBtv. 11. § (2) bekezdésében szereplő valamely feltétel bekövetkezett,
  • az ÁPBtv. 28. (5) bekezdésben szereplő szervezet részvételével és jogosultságaival összefüggő ügyben, az ott megjelölt határidő lejártát követően.
  •  

    Az ÁPBtv. 21. § (5) bekezdés rendelkezése szerint az ÁRMB eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [Ket.] szabályait kell alkalmazni. Az ÁRMB határozata tekintetében az ÁPBtv. 21. § (5) bekezdés b) pont rendelkezése alapján a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye, az (5) bekezdés c) pont előírása alapján a Ket. 115. §-a szerinti felügyeleti eljárásban nem változtatható meg és nem semmisíthető meg, az (5) bekezdés d) pontja szerint az ÁRMB határozata ellen közigazgatási eljárásban rendes jogorvoslatnak nincs helye. Az ÁPBtv. 21. § (6) bekezdése, valamint a Ket. 109. §-a alapján az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét az ÁRMB határozat érinti,  a határozat felülvizsgálatát a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál kezdeményezheti. Az ÁRMB jogerős határozatait a társadalmi párbeszédért felelős miniszter hivatalos lapjában közzéteszi.

     

    Az ÁRMB az ÁPBtv. 22. § rendelkezése szerint – elsősorban a munkaügyi közvetítésben, döntőbíráskodásban tapasztalattal rendelkező, a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ) mediátor képzésén részt vett – hat tagból álló testület.

    Az ÁRMB két tagját a társadalmi párbeszédért felelős miniszter delegálja. Az ÁRMB további két-két tagját az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (ÁPBT) munkáltatói oldala, illetve és munkavállalói oldala választja meg az ÁPBT tagjai által állított jelöltek közül, az ÁPBtv. 22. § (4)–(9) bekezdésben foglalt szabályok szerint. Az ÁRMB tagjait a társadalmi párbeszédért felelős miniszter bízza meg öt évre.

    Az ÁPBtv. 23. § (1) bekezdése szerint az ÁRMB tagja nem lehet olyan személy, aki ÁPB-tagsággal rendelkező ágazati munkavállalói, illetve munkáltatói érdekképviseletben választott tisztségviselői beosztást tölt be, vagy az érdekképviselet képviselője egy ÁPB-ben.

     

    Jelenleg (2012. október) 18 ágazati, 9 alágazati, 2 szakágazati párbeszéd bizottság és a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság működik. A párbeszéd bizottságokban összesen 81 érdekképviselet (41 munkáltatói és 40 munkavállalói) képviselteti magát.

     

    Budapest, 2007. március 7.

    Utolsó módosítás: 2012. október 9.